Az alábbi írás augusztus végén jelent meg a Herald Review-ban, és szeptember első hetében szinte minden honlap átvette a riportot. Eddig vártam, hogy valaki esetleg tiltakozik az elmondottak ellen, vagy visszautasítja stb., de egyik érintett sem cáfolta meg, amit a cikk állít. A blogban olvashatjátok tehát, amint Ron English híres street art művész egy-két háttértitkot megoszt egy újságíróval a tavalyi év sikerfilmjével, a Banksy által rendezett Exit through the Gift Shoppal kapcsolatban.
„Ha az ember az utóbbi napokban az Oakland Sugárúton jár, bizonyára feltűnt neki egy új Ron English plakát. A festő/illusztrátor kedden a szülővárosába, az illinois-i Decaturba tért vissza, és útközben gyorsan összedobott egy muralt. 1 óra felé már lassan befejezte, és ekkorra már nagy tömeg figyelte, ahogy dolgozik. Ron barátságos volt az ismeretlen szemlélődőkkel, és szívesen ott maradt csevegni azokkal, akiket érdekeltek a fogyasztó- és reklámellenességet tematizáló plakátok. Még saját aláírásával ellátott poszterekből is több tucatnyit adott ingyen az érdeklődőknek. Mikor ezt megláttam, feltettem neki a kérdést „Nem luxus-e ezeket szétosztogatni ingyen, bármerre megy?” „Nézd, válaszolta, van olyan képem, amelyet 130 000 dollárért adok el.” Ja, akkor már értem. Ebből lehet már fedezni a dolgokat.
Hétfőn sikerült interjút készítenem English-sel, és elképesztő mennyiségű információkat osztott meg. Ezek közül az egyik legérdekesebb info más street art művészekkel kapcsolatos, mint Shepard Fairey (OBEY) és Banksy, és arról, hogy valójában hogyan is született meg a tavalyi év slágerfilmje, a kritikusok által egyöntetűen jó filmnek tartott Exit through the Gift Shop.
Ron English
Pár szót a dolog hátteréről: Az Exit through the Gift Shop egy olyan dokumentumfilm, amelynek a szerzőiségét illetően sok kérdés felmerült, és amely a Los Angeles-i lakos, Thierry Guettáról szól. Thierry egy francia bevándorló, aki életének minden pillanatát megszállottan filmre veszi, és különösen vonzották az olyan street art művészek, mint például Shepard Fairey, akire szinte hősként nézett fel. Sikerül a street art-osok zártkörű világába beférkőznie, és találkozik Banksyvel, és a művészek a bizalmukba fogadják. A fim végére megalkotja saját művészi arculatát és felveszi a Mr. Brainwash nevet, ami alatt sokezer dollárért adja el műveit. A filmet dicsérték a sztorija miatt, de sokakban felmerült a kérdés, hogy csupán egy poénról van-e szó, hogy Banksy mindent leszervezett előre. English, aki rövid ideig szerepel is a filmben, néhány forradalmian új információt osztott meg ezzel kapcsolatban.
Kérem, tartsák észben, hogy ezeknek a hitelességéért nem tudok felelősséget vállalni, ezek mind Englishtől származnak.
Thierry Guetta pontosan olyan a valóságban, mint a filmben, nem hoax, és még csak nem is ő Banksy, ahogy azt sokan gondolták.
English: Thierry egy fura szerzet, de nem hülye, inkább olyan Columbo figura, vagy ilyesmi.
Guetta valójában egy tehetős valaki, és ez nincs benne a filmben, aki Franciaországban egy nagyon jómódú családban nőtt fel. A legtöbb művésszel úgy került kapcsolatba, hogy az ő tulajdonában volt pár épület, amelyre lehetett festeni, és ő sem bánta, hogy street art képek kerülnek fel rájuk.
English: Az egyetlen sarkallatos részlet, amelyet kihagytak, és amely segít megérteni a sztorit az az, hogy Thierry olyan, akár egy milliárdos, egy nagyon tehetős fickó. Egy francia kereskedő családból jött, és amikor tizenhét éves volt, akkor a pénzügyi tanácsadójának kijelentette, hogy az Egyesült Államokba szeretne költözni. Ő erre azt válaszolta, hogy nehéz megoldani a bevándorlást, viszont megkönnyítené a helyzetet, ha az Államokban megvásárolnának néhány ingatlant. A család így egy csomó épületet vett meg, a legelőkelőbbekből néhányat Melrose-ban, Los Angelesben.
Thierry Guetta
Thierry tehát kiköltözött, hogy az ingatlanjaival foglalkozzon, és kiderült, hogy az unokatestvére egy ismert street art művész, Space Invader. Thierryt mindig is foglalkoztatták a hírességek, és örökké őket kereste kamerájával az utcán, de mikor Space Invader bevezette a street art világába, elkezdett minket követni, mi pedig hagytuk őt filmezni, mert ártalmatlan fanatikusnak gondoltuk. A művészek elviselték őt, mert, ha Los Angelsbe vitt az utad, ő segített mindenben, és az első tanács, amit kaptál valakitől, mindig az volt, hogy „Találkoznod kell ezzel Thierry fickóval, mert az ő tulajdonában vannak a jó helyek, a legjobb falak, és tudsz úgy alkotni, hogy nem kapnak el a rendőrök.” Először Shepard-del lógott, aki elvezette Banksyhez. Hirtelen ott találta magát a street art világban.
A művészek már úgy tekintettek Guettára, mint egy kikerülhetetlen pontjára Los Angelesnek.
English: A többiek mind szórakoztatónak találták. Mikor Palesztinában voltam Swoonnal, egyszer csak szóba került, és rákérdezett: „Találkáztál már L.A.-ben azzal a francia sráccal? Mindig a képedbe mászik a kamerájával, és nem tudod őt hova tenni...”. Nagyon kitartó, és mély nyomot hagy az emberben. Jó figura. Most már természetesen híres lett ő is, és kis túlzással mindig két pezsgővel a kezében lehet látni.
Guetta, mondja English, egy megszállott filmes, akinek mindig be van kapcsolva a kamerája.
English: mindent lefilmez, tényleg mindent. Később, mikor átnézték a felvett anyagokat, Banksy azt mondta, hogy annak ellenére, hogy mindig forgott a kamera, Thierry sohasem a megfelelő dolgokat rögzítette. Banksy szerint Thierrynek jó kis felvételei voltak a street art világáról, a legjobbak a mozgalom születése óta, de a felvételeket látva úgy gondolta, hogy Thierry a kamerával valahogy mindig rossz irányba néz.
Az Exit through the Gift Shop mint film elkészítését egy konfliktus robbantotta ki. A Thierry és Shepard Fairey (balra) közötti vita már jogi útra terelődött, de Banksy igyekezett kezelni a helyzetet.
English: Igazából a dolog azzal kezdődött, hogy Thierry megegyezett Shepard-del, hogy róla fog készíteni egy filmet. Így mindig követte őt, és filmezte. Megegyeztek abban is, hogy 50-50%-ban osztoznak a filmen. Öt évig filmezték, ahogy Shepard Pókemberszerűen mászik, meg hordja a cuccait az épületekre. Telt-múlt az idő, és Shepard azt gondolta, hogy ideje lenne végre összerakni a róla szóló mozit. Thierry válasza erre az volt, hogy kijelentette: „Nem adom oda a felvételeket!”. Thierry valójában nagyon fondorlatos, és okos. Azt gondolta, hogy ha megőrzi az értékes felvételeket, akkor Shepardöt megfosztja öt évi munkától. A szíve mélyén, ugyanis, Thierry szeretett volna lenni a művész. Shapard nem tudta, mit tegyen, végül pert indított Thierry ellen.
Mikor mindez Banksy fülébe jutott, arra gondolt, hogy ő is hasonló helyzetben van, róla is rengeteg felvétel készült. Olyan is, amin gyakorlatilag kiderül, ki is ő valójában. Ezért felhívta Thierryt, és mondta , hogy vesz neki egy első osztályra szóló jegyet Londonba, szálljon fel, mert szeretne vele beszélni. Banksy Londonban felajánlotta Thierrynek, hogy a tekercsekért cserébe a film róla fog szólni. Thierry belement, és átadta a felvételeket Banksynek. Ekkor jöttek rá, hogy ezek nem is olyan jók, mint amire számítottak, viszont egy elég fura szerzetről, Thierryről rajzolódik ki egy érdekes portré.
Banksy valóban olyan okos, mint amilyennek az emberek gondolják, sőt még talán annál is okosabb.
English: Banksy rendkívül intelligens és éleseszű. Okos és nagyon cinikus is. Ezek közül a fickók közül ő a legokosabb, és őt követi Shepard.
Ezek vannak rajta a Ron English-sel készült interjúmból az elveszett kazettán. Mint már említettem, nem tudom ezek közül mi igaz és mi nem, de azt gondolom, hogy érdekes história.” szerző: Jim Vorel
http://www.herald-review.com/blogs/decaturade/article_2217fed0-cf18-11e0-9659-001cc4c002e0.html
