HTML

Street Art Magyarul

street art magyarul heszkyandras@gmail.com

Címkék

45.r.p.m (1) 45rpm (1) 9/11 (1) afrika (1) andré (1) antony miscallef (2) art (12) art in the streets (1) árverés (2) aukció (2) banksy (17) Banksy (2) ben eine (4) billy (1) blek le rat (3) bolin (1) bombing (1) boxi (1) cans (1) capitalism (2) carpet (1) christies (1) conor harrington (3) culture (1) david walker (1) dolk (1) erik berglin (1) escif (2) evan roth (1) exit through the gift shop (3) faith47 (1) Fame Festival (1) felice varini (1) festival (1) film (1) fotó (2) francia (1) garrett miller (1) girls on bikes (1) graffiti (10) graffiti research lab (1) guildor (1) improv everywhere (2) insa (1) insect (1) installáció (7) intervention (1) invader (1) isaac cordal (1) jeffrey deitch (1) jenny holzer (1) jeppe hein (1) jr (4) kapitalizmus (1) kenny (1) kiállítás (3) könyv (1) lazarides (1) liu (1) liu bolin (1) london (5) London (1) malarky (1) marc (1) mark jenkins (2) mobstr (3) mr. (1) mr brainwash (3) münchen (1) m city (1) neozoon (1) new york (3) obey (1) oslo (5) párizs (1) paul (1) paul moose curtis (1) peking (1) penfold (1) pierre huyghe (1) public art (4) regents canal (1) reverse graffiti (2) roa (2) robbo (1) romanwg (1) sam3 (1) scharf (1) schiller (1) sean martindale (1) shepard fairey (4) slinkachu (2) sophia (1) sotheby (1) sothebys (1) space invade (1) space invader (1) stencil (3) steve (1) steve lazarides (2) stik (1) stop motion video (1) street (9) streetart (1) street art (50) street art (2) sweet (2) t&j (1) tag (1) team robbo (1) ted (1) thierry guetta (1) toof (1) vers (1) vhils (5) westminster (1) woostercollective (1) zevs (2) Címkefelhő

Spontán szobrok

2012.02.03. 19:25

41uVxxSfC2L.jpgA Spontán szobrok Brad Downey projektjének, és az erről készült könyvnek a címe. Íme az Amazonról beszerezhető könyv ajánlója, és pár kép ízelítőnek:

"Hol van vége a közösségi térnek a városokban, és hogy kezdődik a személyes szféra? Mely élmények személyesek, és melyek azok, amiket gazdasági érdekek idéznek csupán elő? Képesek vagyunk a várost és magunkat az örvénylő jelek és képek áradatától elvonatkoztatva látni?

Brad Downey amerikai művész ezekkel és más szociális, politikai kérdésekkel foglalkozik műveiben. A meglepetés eszközével hatásos intervenciókat hoz létre, amivel kizökkenti megszokott, rutinná vált vizuális érzékelésünket. A bevásárlókocsikból szobor lesz, a telefonfülke lufikkal lesz telezsúfolva, a stop-tábla fejjel lefelé áll. A film, a szobor, a festmény és a rajz műfajainak eszközeivel Downey figyelemreméltó és emlékezetes műveket hoz létre; olyanokat, amelyek lehetnek látványosak, nagyszabásúak, vagy éppen kicsik, kidolgozottak, szinte észrevehetetlenek."

brad-downey-spontaneous-sculptures-07.jpeg

"Downey városi környezetbe komponált intervenciói lehetnek spontának, kifinomultak, múlandók. Az a mód teszi őket hatásossá, ahogyan a környezetükkel képesek kapcsolatba lépni. Van, amelyik csupán félórát ér meg, van olyan, amely a városi tájba ágyazott, és örökre beleég. Downey művészete az elkapott pillantásokat provokálja, és a nagyobb figyelmet ünnepli.

Brad Downey képzőművész, világszerte tart workshopokat. Spontán szobrainak megalkotására New York, Berlin, Moszkva, London, Abu-Dzabi és Dubai is felkérte már."

brad-downey-spontaneous-sculptures-06.jpeg

brad-downey-spontaneous-sculptures-08.jpegbrad-downey-spontaneous-sculptures-12.jpegbrad-downey-spontaneous-sculptures-13.jpegbrad-downey-spontaneous-sculptures-14.jpegbrad-downey-spontaneous-sculptures-04.jpeg


brad-downey-spontaneous-sculptures-05.jpegbrad-downey-spontaneous-sculptures-03.jpeg

Szólj hozzá!

Címkék: street art installáció

Kivilágított lelkek

2012.01.29. 21:03

christ-4.jpgWittner Fabrice fotóművész 2011 májusában belekezdett Kivilágított lelkek (Enlighted Souls) elnvezésű projektjébe, amely a tavalyi új-zélandi Canterbury régiót sújtó 6.3-as földrengés áldozatainak állított emléket. A földrengésben közel 200-an haltak meg, és több mint ezren sérültek meg. Fabrice projektje kivágott, embereket ábrázoló stencilek installálását és ezeknek művészi megörökítését tűzte ki célul.

A christchurchi földrengés Új-Zéland történelmének legnagyobb természeti katasztrófája volt, amely után az ország 30 milliárd dollárt ölt bele a térség helyrehozatalába.  A rengeteg emberéletet követelő, és életsorsokat tönkretevő tragédián megrendült Fabrice mindenképp részt szeretett volna vállalni a romok eltakarításában; úgy látta jónak, ha művészetével valamiképp életre hívja a szenvedők és az áldozatok személyes tragédiáját. Az embernagyságú stencilek és ezeknek gyönyörű szép fényképen való dokumentálása valamiképp a veszteségek enyhítésére és a tragédia gondolatának megszelídítésére tett kísérletként értelmezhető.

christ-2.jpg

christ-3.jpg

christ-1.jpg

christ-5.jpg

christ-6.jpg

Fabrice hónapokkal később új témából merített a Kivilágított lelkek projektjének folytatásához. Vietnámba látogatva, Hanoiban installált stencileket a nagyvárosban. A stencilek vidéki vietnámi gyerekeket ábrázolnak. Fabrice ezzel azt szerette volna elérni, hogy a nagyváros és a vidék közti határok valamelyest elmosódhassanak, és, hogy úgy tekintsünk a gyerekekre, mint a vidéki egérkékre, akik nagyvárosi egér-rokonaikat jöttek meglátogatni, mint a mesében. Alább ezeket a képeket láthatjátok.

light-121.jpg

light-31.jpg

light-11.jpg

light-4.jpg

light-2.jpg

Wittner Fabrice oldala: wittner-fabrice.com

Kövesd a StreetArtMagyarult Facebookon, vagy ajánld ismerőseidnek!

 

Szólj hozzá!

Címkék: street art stencil

Itt ülök, míg el nem elolvadok

2012.01.26. 23:47

0,,21828812-FMM,00.jpgNele Azevedo 2005 óta vezeti a Minimum Monument elnevezésű projektjét. A brazil művésznő Sao Paulóból származik, és sok más műve mellett, munkásságának egyik legfontosabb részeként készíti el jégből apró, 20 centiméteres szobrait, amelyeket százával installál vállalkozó szellemű járókelők segítségével köztereken. A szobrok félóra elteltével elolvadnak. A gyakran csak „Olvadó emberkék”-nek címkézett installációk eddig Németországban, Brazíliában, Franciaországban, Portugáliában, Olaszországban, Norvégiában kerültek ki a közterekre, leginkább ülő helyzetben, lépcsőkön.

article-0-06436B0D000005DC-309_964x641.jpg

Azevedo, ahogy ezt a projekt neve is sugallja, az emlékművek grandiózusságát provokálja installációjával. A monumentális emlékművek helyett, amelyek az idővel dacolnak, ezúttal efemer, az időnek kiszolgáltatott, törékeny és kicsiny figurákat kapunk. Eleinte egyesével jelentek meg a jég-bábuk a városokban, később százasával, vagy ezres nagyságrendben találkozhattak velük a szerencsés lakosok. „Az emlékek a szobrokról készült fotókba vannak belevésbe, amit bárki megoszthat. Az emlék nincs fenntartva sem a nagy hősök, sem az emlékművek számára. Az egész elveszíti statikusságát, folyékony halmazállapotúvá válik a városi környezetben. A szobrok kis embereket, hétköznapi embereket ábrázolnak” – mondja Azevedo, és ezzel tovább gazdagítja az emlékműről mint olyanról való alternatív, street arthoz kapcsolható gondolkodást.

article-0-06436CDB000005DC-861_964x619.jpg

article-0-06437007000005DC-87_964x718.jpg

Bár volt olyan installációja amely egybeesett az ENSZ egyik klímaváltozást tárgyaló konferenciájával, és az installációk alapján kézenfekvő is lenne ezt gondolnunk, Azevedo nem tartja magát környezetvédelmi aktivistának.  Ugyanakkor művei felkínálhatják az ilyen jellegű értelmezéseket: „Mint műalkotást, szabadon lehet értelmezni, és jómagam csak örülök, ha műveim olyan gondokra hívják fel a figyelmet, amelyek a Föld jövőjét fenyegetik.” – mondja.

article-0-0643AA75000005DC-832_964x476.jpg

Alan Kaprownak volt régen olvadós installációja, amit aztán valamelyik egyetem hallgatói pár éve újra megcsináltak. Akkor az installáció abból állt, hogy egy óriási jég-fal napok alatt elolvadt. Ezúttal kis emberek, csoportosan elhelyezve, párban vagy egyedül várják, hogy elolvadjanak. Azon túl, hogy érdekes, az is, hogy önkéntes járókelők hordhatják szét a szobrokat, és egészen kis gyerekek csodálkoznak rá az apró emlékművekre, az is érdekes, hogy nincs két ugyanolyan „olvadás”. Minden bábu egyedien olvad, hiába hétköznapiak. Mindenki egyedien ölti magára az amorf, szétcsúszó, végül folyékony halmazállapotba átalakuló formákat.

Ez az egyediség különös történetet kölcsönöz egy-egy szobornak. Érdekes az is, hogy milyen jelleget kap az olvadás több száz szobor esetén, hogy mennyire impresszív képes lenni ez a kollektivitás. Végül, ami még megfogó szerintem, az az a szituáció, hogy ilyen „pusztulás” egyáltalán van. Hogy van hideg és meleg, és, hogy van olyan körülmény, ami diktál a másiknak. Maga az olvadás lehetősége az, ami előkészti a helyet ezeknek az apró drámáknak, és létrehozza az anonim, mégis megismételhetetlen figurák emlékművét.

ice-sculptures_2.jpg

fotók: dailymail leginkább, interjú részlet: greenmuze.com

Kövesd a StreetArtMagyarult Facebookon, vagy ajánld ismerőseidnek!

Szólj hozzá!

Címkék: street art installáció

Lebegő szavak, aranyozott repedések, szmog-stencil

2012.01.22. 20:20

Guildor olasz street art művész honlapján három különböző műfajban mutatja meg utcaművészetének szépségét. Egyszer a vízre applikált szavaival, amelyeket nagy részben egy 2011-es amszterdami street art fesztiválra készített, másodszor az aszfaltrepedések bearanyozásával, harmadszor pedig azzal a vászonra készített stenciljével, amely a városi szmogból készült.

wOw3.jpg

A vízen lebegő szavak tehát részben Amszterdamban részben Milánóban készültek. Adott az ötlet, hogy olyan helyet lehessen felületként használni, amely egyáltalán nem felel meg a felület általános követelményinek. A víz nem szilárd, nem egyenletes, nem függőleges, de arra sem alkalmas, hogy talapzat legyen. Ráadásul, örökké mozog, folyik; újabb akadály, hogy bármilyen alkotás uralkodjon felette. Ennek a nehézségnek a legyőzése már önmagában jó mutatvány, főleg úgy, hogy a vízen lebegő szavak meg is őrzik instabilitásukat, míg az élet sodrását metaforizálja a hömpölygő víz,és az élet fontos dolgait a levegő szavak, addig valójában ezek a kiírások nem törekednek arra, hogy a hősi ellenállásuk zászlóját lengessék. Ezért lesz izgalmas, hogy mit lehet kihozni a sodrásból - a barátságtalan felületből/alapzatból.

clap.png

happhapp.png

arany.pngA bearanyozott aszfaltrepedések szerintem a legőszintébb, legősibb reakcióját mutatják a street artnak. A város mint hiány érzékelése, beteljesíthető lehetőségekként való felfogása ébresztette fel valamikor keletkezése elején a street artot. Persze egyrészről puszta kreativitásról van szó, ötletességről, de másrészről valami mindig fog változni azzal, hogy akár egy észrevehetetlen repedést felszentelnek az aszfalton. A harmadik „műfaj”, legalul, Guildor sablonnak készült két képe, amely szmoggal készült. Sajnos nem írja le sehol, hogy stencillel együtt kirakta-e a képeket mondjuk az ablakába, és otthagyta egy bizonyos ideig, de gyanítom, hogy így készülhetett. Sokféle stencilművészettel találkozhattunk már, de ez újabb nagyszerű újítás ebben a műfajban. 

Guido_gold-cracks_2_u_1000.jpg

aranyközel.png

Guido_gold-cracks_1_u_1000.jpg

szmog.png Nagyvárosi móka, és a Nagyváros gyermeke című képek

Kövesd a StreetArtMagyarult Facebookon, vagy ajánld ismerőseidnek!

Szólj hozzá!

Címkék: street art stencil guildor

David Shrigley pihent kültéri munkái

2012.01.15. 19:11

Tényleg nagyon más szóval nem tudnám leírni a rajzairól elhíresült, de galériákban is kiállító Shrigley képeit, amelyeken saját kültéri installációi szerepelnek, mint, hogy pihentek. Viccesek is persze, meg aranyosak, de van bennük valami fárasztó is egyben. Eléggé gagszerűek, csattanósak, de szerintem van egy egyedi stílusuk. A képek a művész honlapjáról származnak.

pubichair.jpgPublic hair mint fanszőrzet és mint köztéri szőr

lost_pigeon.jpgKeresek egy galambot: szürke-fehér színű feketés folokkal, kicsit koszos, neve nincs. Hívjon, ha megtalálta.

lostfilofax-copy.jpg Kérlek ne juttasd vissza, nem szeretném.

river_for_sale.jpg Folyó eladó...

don't_play.jpg

snowman.jpgHóember

coconut.jpg

tree_stump.jpg Egyheted gyufa, hatheted tüzelőfa

beach.jpg Beach Dwellers

imaginethegreen.jpg Képzeld azt, hogy a zöld piros

notice.jpg Figyelem: miközben ezt olvasod, az egyik ablakból néz téged valaki, aki lefényképez, aztán bábut formáz belőled, és a többi bábu közé rakja, amit más emberek fényképeiből készített, és aztán furcsa játékokat játszik ezekkel.

ignore_this_building.jpg Ne vegyél tudomást erről az épületről

one_day.jpg Egy nap jön egy nagy szél...

Kövesd a StreetArtMagyarult Facebookon, vagy ajánld ismerőseidnek!

Szólj hozzá!

Címkék: street art

Itt laktam, látod, ez az a ház

2012.01.11. 13:57

November vége felé a Merge Invisible csoport egy murál erejéig levette a lélegeztető gépről a magyar street artot, és felrázta azt. A Nefelejcs elnevezésű projekt végeredményéről még a Wooster Collective is írt, tényleg jó lett amúgy a dolog; a Kisfaludy utcai foghíjtelek házainak falaira festették a hiányzó ház lakóinak életét megidéző murált. Amiért megtrackbackelem a Képgyár írását erről, az csak az, hogy két évtizeddel ezelőtt hasonló úgymond street art mű készült, és nem kisebb művész jegyzi, mint a francia Christian Boltanski.

GPA-01-03-03.jpg

Az 1990 őszén járunk, Berlin keleti részén, egészen pontosan Grosse Hamburgerstrasse 15/16-nál. Szintén foghíjtelek, kilenc után máris tizenegyet számolunk, egy lépés kimaradt; valami innen minden bizonnyal hiányzik – gondoljuk. Boltanski installációja, a La Maison manquante, a Hiányzó ház ezzel a hiánnyal vet számot. A falakra emeletenként és lakásonként nagy névtáblákat rögzített 120x60 cm méretben. A táblán a hiányzó ház lakóinak a neve, és a foglalkozása olvasható, illetve, hogy mennyi ideig lakott a házban az illető.

180067_165574450160550_143114739073188_378090_1709625_n.jpg

A hiányzó ház, nem is annyira ház, mármint a szabályos értelemben. Ugyanis a jobbján és balján lévő házakkal valaha egy komplexumot alkotott. Az egész házsorból ezt a részt 1945 február 3-án bombatalálat érte, és két lépcsőház lakásait zúzta szét. Tehát nem egy ház hiányzik, hanem egy random szakasz, akinek lakosai éppenséggel itt laktak, és nem egy lakással arrébb, például, hogy túléljék a bombát. A telek jobb és bal házának épsége arról a mérhetetlen irracionalitásról tanúskodik, ami az élet végében és a pusztításban rejlik. A pusztítás elszenvedőjének egyetlen bűne, hogy itt vagy ott lakott, ha tetszik ilyen és ilyen származású (a házból ugyanis 45 előtt több embert is deportáltak). A bomba és halál teljes irracionalitása, esetlegességét érzékelteti az installáció.

missing_house.jpg

Természetesen nem csak általánosságában fogható fel az installáció jelentése. Azon a helyen, ott emberek vesztették el az egzisztenciájukat, életüket, metonimikusan róluk van szó. Az a hely, egyszerűen megsemmisült, az univerzális érzések mellett történelmi konkrétságában is adódik a Hiányzó ház, és Boltanski ezt a tudatot, az emlékezést provokálja ki belőlünk, egyúttal meg is teremti azt ezzel. Az egész lakonikus, a táblák kinőnek a falból, mint a történelmi tudat virágai, az arra járó egyszerre érzi magáénak a másik sorsát, és egyszerre ismeretlen, eltemetett történés szemtanúja. Nem tudja, mi veszett el pontosan.

A Merge Invisible Csoport által készített a rajzfiguraszerű emberek hatása annyiban hasonló, hogy a hús-vér, ismeretlen és távoli emberek konkrét sorsát feloldja egy „emészhető” formában: hozzásegít az emlékezéshez, megjelenésében rokonnak érezhetjük magunkhoz a jelzésszerű életelemeket. A budapesti murál sikere is bizonyítja, hogy ilyenekre szüksége van egy városnak: ezek rólunk is szólnak, melankóliájukban (ahogy ezt Freud is mondta) mi magunk szegényedünk el.

2muren.jpg A képeket az internetről szedtem. Kövesd a StreetArtMagyartul Facebookon, vagy ajánld ismerősidenek!

Szólj hozzá!

Végig a zöld füves úton

2012.01.07. 11:38

France_Ardeche_Jaujac_02.jpgGaelle Villedary francia művész még szeptemberben készített el egy érdekes kültéri installációt a Marsailletől kicsit északra fekvő Jaujac községben (balra). Az installáció egy 420 méter hosszú, több mint három tonnányi gyepszőnyeg (címe Tapis Rouge, azaz Vörös szőnyeg), amely a város utcáin kígyózik. A gyepszőnyeg a város és a természet összeolvadásának ünneplése, játékra való felhívás, hogy utána eredjünk a különleges út eredetének. Az installáció művészi emléket állít Jaujac jellegzetességének, annak, hogy a civilizáció és a természet egyensúlyra talált a községben. Például ezen a képen, a Wikiről van, látszik, hogy egy falra egyből válaszol egy kis zöld, a cseréptetőt ellensúlyozza egy bokor, a híd tektonikuságát egy kúszónövény. Az egésznek baromi jó összhatása van. Némiképp erre tesz rá egy lapáttal az installáció.

Bár az angol nyelvű sajtóban nem nagyon volt visszhangja még a Vörös szőnyegnek, a tumblrön már kezdenek keringeni a képek, és ezzel együtt több portál is átvette. Szeretem az ilyen dolgokat, mikor egy 1200 fős ismeretlen településről hallunk valami jót és izgalmasat. Hasonlónak érzem a Wight-szigetet, mikor Banksy odafestett pár dolgot 2010-ben, és ilyen kéne M.o.-n is. Nem?

tapis-rouge-grass-srip-installation-gessato-gblog-1-580x573.jpg

tapis-rouge-grass-srip-installation-gessato-gblog-2-580x575.jpg

tapis-rouge-grass-srip-installation-gessato-gblog-7-580x575.jpg

tapis-rouge-grass-srip-installation-gessato-gblog-3-580x575.jpg

tapis-rouge-grass-srip-installation-gessato-gblog-5-580x575.jpg

tapis-rouge-grass-srip-installation-gessato-gblog-12-580x573.jpg

tapis-rouge-grass-srip-installation-gessato-gblog-9-580x574.jpg

tapis-rouge-grass-srip-installation-gessato-gblog-10-580x574.jpg

forrás és képek: a művész honlapja: gaellevilledary.net

Kövesd a StreetArtMagyarult Facebookon, vagy ajánld ismerőseidnek!

Szólj hozzá!

Mit keres egy búzamező New York kellős közepén?

2012.01.04. 01:40

 

1982-ben Manhattenben a művészet történetének egyik legemlékezetesebb land-art művét készítette el a Budapesten született Agnes Denes.

Agnes Denes 1931-ben Budapesten született röviddel a II. világháború előtt. A háború után családjával Stockholmba emigrált, ahol a középiskoláit végezte, majd New Yorkba költöztek, ahol 1964 és ’68 között a Columbia Egyetemen és a New Schoolban tanult, ahol különféle stílusokban festeni kezdett. 1968-ban felhagyott a festészettel és a műtermet maga mögött hagyva olyan életművet kezdett, mely felmutatta és mostanáig tárgyalja a művészet ezen forradalmi időszakának néhány kulcsfontosságú témáját. Otthagyta a művészet elefántcsonttornyát, és a 60’-as években kialakult land-art műfajában hozott létre műalkotásokat, köztük a Manhattan kellős közepén készült Wheatfield, a Confrontation, azaz Búzamező - egy ellentét címűt.

wheatfieldagnes.jpegAgnes Denes

A dolog úgy kezdődött, hogy 1982-ben a Public Art Fund meghívta Denest New York-ba, hogy készítsen egy szabadtéri szobrot, amelyet ő aztán úgy fogott fel, mint egy talajjavító projektet az alsó Manhattanben található, feltöltött terület számára. Ez a kerület, a Battery Park City akkor mintegy négy és fél milliárd dollárt ért. A Búzamező maga egy kb. kétholdas terület, ahonnan a Szabadság-szobor, a világkereskedelmi központ és a Wall Street környéke (volt) látható. Az ellentét, melyre a cím utal, a természet és a kultúra szembenállására vonatkozik, vagy a búzamező és a hatalmas, szögletes épületek ellentétére, melyek a búzamező fölé tornyosulnak, amikor amaz nő és virágzik (május 1-tõl augusztus 16-ig). Mindez utalás a világban jelenlévő éhínség és a kihasználatlan föld ellentétére is.

A projekt kezdetekor ez a terület szemétlerakó volt. Két segéddel és változó számú önkéntesekkel Denes egy évet töltött az elkészítéssel, úgymint a szemét és a kövek elhordásával, a beteges növényzet kigyomlálásával, egy öntözőrendszer felállításával, trágyázással és permetezéssel. Elmúlt a tél. A búza kicsírázott. A mező zöldből aranysárgává lett, és hullámzott a kikötő és a tenger felől jövő szellőben. Olyan volt, akárcsak egy álom, mint egy mező a görög mitológiában, ahol a fiatal nők virágot szednek, és maguk is virágok, amelyeket a halál tép le. Fél tonna egészséges arany búza learatása után a Battery Park City égnek törő üveg és acélszerkezetei fedték le ezt a helyszínt.

DenesCompWheatfield1.jpgÍgy nézett ki a terep a mű előtt

wheatlib-xl.jpegÉs így hullámzott a búzamező az idő előrehaladtával

wheatfield-xl.jpeg Volt kombájn, rendes aratás is

Wheatfield1.jpgVáros és természet, mesterséges és organikus ellentéte, provokatív ütköztetése a Búzamező, ahol ebben a kölcsönhatásban értelmeződnek újra ezek a fogalmak. De nem csupán erről van szó, ez még annyira sablonos. Az, hogy a világ egyik legnagyobb városában egy totálisan város-idegen, alien terület sarjad, önmagában elképesztő, civilizációs időutazás, abszurditás-okozta révület, a földi mennyország őrült emelkedettsége és hétköznapisága okozta zavar (azaz ún. "izé"). „Azt gondolom, hogy a művész új feladata az, hogy olyan művészetet csináljon, amely megkérdőjelezi a status quo-t, és az életünk megszokott útjait, a végtelen ellenmondásokat, amelyeket elfogadunk és jóváhagyunk,  értelmes alternatívákat nyújtva mindeközben” – fogalmaz Agnes Denes egyik előadásában.

ez a poszt a Balkon egyik Agnes Denest tárgyaló cikke nyomán készült, amelyet Thomas McEvielly írt és Dr. Dienes Gedeon fordított. link

Kövesd a StreetArtMagyarult Facebookon, vagy ajánld ismerőseidnek!


2 komment

Szabad versek street art módra

2012.01.02. 01:26

 

Robert Montgomery Londonban élő kortárs művész, műveiben a szavak és szövegek erejére épít, nagyszerű szóművészetét neon-installációival, köztereken elhelyezett verses szövegeivel bizonyította, hol buszmegállók hírdetőit, hol a nagy plakátokat használva fel. Tevékenysége - részben a szituacionizmus iránti vonzalmának köszönhetően is - kiterjed a street artra/public artra, a hijack (vagy ahogy ZEVS mondaná, visual kidnapping)  illegalitására, annak  ellenére, hogy established művészként a  2011-es Velencei Biennálén is jelen volt.

Alább a fekete háttéren fehér betűkkel, szabad verses stílusban írt szövegeinek fotóit és magyar fordítását olvashatjátok. Ha valami nem stimmel a fordítással, vagy máshogy értitek ti, szóljatok, mert a szövegekben nincs sűrű központozás, összefolyók, nehezen érthetők.

Old St Billboard 2 Best One Adjusted-leveled.jpgMEDITERRÁN VIRÁGOK EMLÉKE A NEW YORK-I UTCÁKON MINDEN REGGEL HELIKOPTEREK A VÍZTORNYOK FÖLÖTT SOHA SINCS CSEND CSAK MIKOR A FÉNY ELÉGGÉ ARANYLIK, HOGY AZ ÉPÜLETEK TÁJNAK TŰNJENEK/ MOSTANTÓL MINDEN REGGEL A DOLGOK, AMIKET SZERETSZ, KÖVETNI FOGNAK ÖRÖKKÉ

Best one ROYAL WEDDING BILLBOARD BONES AS WOOD.jpgBECSUKOM A SZEMEM, ÉS AZOKRA A DOLGOKRA GONDOLOK, AMIKET NEM SZERETNÉK. ÉS ELKÉPZELEM SORBAN, PORSZÍVÓK, 3D-S TÉVÉK, ÚJ TELEFONOK ÉS KOCSIK ÉS KÉZITÁSKÁK, EGY GONDOS HÁZ A VÁROS SZÉLÉN. ARRA GONDOLOK, EZEK A DOLGOK MENNYIRE ELSZOMORÍTANÁNAK, ÉS AZTÁN HIRTELEN SZABAD VAGYOK. HA NEM AKAROD EZEKET, AKKOR SOHASEM VESZNEK BIRTOKUKBA. AZTÁN FÁRA GONDOLOK, ÉS A CSONTJAIMRA MINT FÁRA, VALAMI LASSÚRA, AMIT MÁR HOSSZÚ IDŐVEL EZELŐTT ITT HAGYTAK.

Old St billboard 1 best one 1-leveled.jpgA REKLÁMOK LÁTVÁNYA HAMIS SZÉPSÉG KÉPÉT SZÖVI OLYAN KIFINOMULT ÉS MEGFOGHATATLAN MÓDON, HOGY BELÜL SÉRÜLSZ, ÉS MÉG CSAK AZT SEM FOGOD SOHA MEGTUDNI, HONNAN JÖN A FÁJDALOM, ÉS MINDEN KÉPEN MOSTANRA A HÍRES EMBEREK KEZDENEK ELVESZETTNEK ÉS MAGÁNYOSNAK TŰNNI

Billboard 3 best one 1 adjusted-leveled.jpgAZ ÁR MAJD FELSZABADÍTJA A SZELLEMEKET A HOLLYWOODI TEMETŐBŐL ÉS AZOK ELTŰNNEK, MINT A KÁMFOR, A SEMMIBE. MINDEN NEVET KITÖRÖLNEK A PLAKÁTOKRÓL, A SZÍNHÁZAKBÓL, A MÓLÓKRÓL, A MAGAZINOKRÓL, ÉS AZ EMLÉKMŰVEKRŐL. A HALHATATLANSÁG MÍTOSZAI SZERINT ÉLSZ, ÉS A MÍTOSZAID NINCSENEK BIZTONSÁGBAN.

shapeimage_1.pngA VÁROS ÚTJAI ÚJRA ZÖLDEK, PILLANATNYI NAPFÉNY A PARKON KERESZTÜL ÉS ÉN SÉTÁLTAM, EMLÉKEZTEM, ZÁSZLÓK FELHÚZVA, A KIRÁLYSÁGOKAT MINT TISZAVIRÁGOKAT PARAZITA HORDÁK ÉS KURTIZÁN SÖPREDÉK KÖVETI GONDOLATAID MEGHATÁROZOTT NAGYSÁGRÓL ÉS HOGY MENNYIRE KÜLÖNBÖZTEK MINDIG IS AZ ENYÉIMTŐL, NAPSÜTÖTTE HAJAD AZ ARCODBA LÓGVA, ELPAZAROLT FIATALSÁG

Szólj hozzá!

2011: az év TOP 10 street art műve

2011.12.30. 10:25

Íme 2011 legjobb street art munkáinak listája!

10. Pakone fája

Pakone mellbedobással ért be a TOP10-be, mégpedig Franciaországban készített képével; láthatóan a 3D-hatásra törekedett, ezt bizonyítják az árnyékok (a gyereké és a szálló leveleké). A rózsaszín egyszerűen gyönyörű, ahogy a Wild Styleszerű írás a lombkoronában, és a szélfútta kis levelek is azok. Az egésznek nagyon jó összhatása van, energikus, kidolgozott, kombinálja a street art-ot és a graffitit. Ilyen letteringet, mint ami a lombba van komponálva, ilyen színnel (+ ezekkel a kiegészítő elemekkel (ha innen nézzük), mint a törzs, a gyökér, a napkorong, a kisgyerek és a levelek), még MadC-nél szoktam csodálni.

 6555902415_f3b2322fe8_b.jpg

6555904831_e323c9180e_b.jpg

9. EVOL miniatürizál

Evol 2011-ben azzal hívta fel a figyelmet magára, hogy mini panelházakat készít, sokszor komplett panel-környékeket installál lekicsinyített formában, de teljesen élethű elemekkel. Parabola antennák, gaffitik a falakon; mind részei a Németországban, Moszkvában, és legutóbb Londonban épített „paneleknek”. A hamburgi, föld alá épített panelei már önmagukban nyomós indoknak számítottak volna, hogy EVOL itt szerepeljen, de egészéves teljesítménye miatt is megérdemli.

EVOL_dresden_3_1000.jpeg

evol-msdockville-04.jpg

evol-msdockville-09.jpg

8. OP-STREET ART – az optikai csalódás street artja

Azaz Optical-Street art. Ő nem egy művész, hanem egy közös megjelölése azoknak a műveknek, amelyeket a nyolcadiknak raktam be a TOP 10-be. Ilyen elnevezés nincs is egyébként, de a lényege, hogy street art itt optikai csalódásra épít. Két dolgot számítottam ide: az egyik az olyan graffiti, amely a 3D illúzióját kelti a sík felületen, azaz a síkot használja fel 3D-re, a másik a már covered Felice Varini, akinél azt látjuk, hogy a graffiti a 3D-t használja fel a sík létrehozásához, azaz a 2D illúzióját kelti a 3D-ben. Egyébként ez zseniális, Varini művei hihetetlen jók. A 3D-t ebben az összeállításban egy relatíve új, novemberi darab képviseli, a netet már bejárt LEGO-s sereglet, Varinit pedig egy beltéri darab.

Street-art-Lego-Army-3D-chalk-drawing_1.jpg

Street-art-Lego-Army-3D-chalk-drawing-2.jpg

lichtenstein-m1.jpg

lichtenstein-4.jpg

7. Banksy 

Abszolút nem vagyok elájulva Banksy idei dolgaitól. Azt gondolom, hogy mióta ismerjük, ez volt munkásságának leggyengébb éve, mondhatni egy szégyenfolt az ouvre-on, de a Mesternek minden megbocsájtható, ez biztos. A hollywood-i darabjai közül gyakorlatilag értéktelennek nevezhető az összes, és az sem volt szimpatikus, hogy mindezt promóként csinálta az Oscar-gála előtt. Ez a darab viszont valamit megcsillant abból, amiért szeretem; kisgyerek, gépfegyverrel, amelynek a töltényei zsírkréták; klasszikus alaphelyzet (ártatlanság-erőszak), de sikerült nem túlmagyarázni, a zsíkréta pedig nem csak jó gag, hanem fokozza a fenti ellentétet, de egyedi módján kezeskedik is az egyensúlyért. Breaking news: a Műcsarnok bejelentette, hogy Banksy-kiállítás lesz november 22-től!

Banksy-In-Hollywood-Strapped..jpg

banksy-hollywood-2011-02.jpg

6. BLU – Retro hangulat, zseniális murál

BLU-ból is  sok egy idő után. A túlságosan szájbarágós muráljai helyett jobbak azok, amelyek a méreteikkel, a furcsaságukkal, groteszk figuráikkal sokkolnak. Az Art in the Streets óriáskiállítás promójaként felkérte a Los Angeles-i MoCA (Kortás Művészeti Múzeum) BLU-t, hogy készítsen egy nagy murált. Miután befejezte, a múzeum lefestette. Fehérre. Nyílván necces volt a dolog a múzeumnak, hogy egy ilyen politika-related falfestménnyel próbálja legitimálni a júniusi-augusztusi nagy retrospektív street art-graffiti kiállítást, úgyhogy amire engedélyt adott, azt be is tiltotta. Nem csak azért választottam be ezt a murált a TOP 10-be, mert egyensúlyra talál benne az üzenet és a szofisztikáltabb hangnem, hanem mert képes volt „illgálissá” válni egy street art-ot legalizáló, múzeumba-olvasztó gyakorlattal szemben. Amivel egyébként nincs baj.  Egynapos tiszavirág élete a street art szép korszakának heroikusságát kölcsönzi BLU muraljának. Ritka.

blu-mural.jpg

blu_los-angeles_moca_nov10_3_1000.jpeg

5. MOBSTR – a szóviccek, a gag, a concept mestere

Don’t you hate it when people just go on and on and on and on and on and on and on and on and on and on and on? – teszi fel a kérdést az angol mobstr május végén egy érdekes falfestményében. Mobstr inkább csak felstencilezett mondatokkal ugrasztja ki a street art bokrából a humor-nyuszit, de ezt általában zseniálisan teszi. A kérdés elindul egy falon, majd befordul a sarkon, és a fal másik oldalán ér véget. Nem utálod, mikor az emberek csak mondják és mondják és mondják és mondják stb.? Annyira megszerettem ezt a művet, hogy bérelt helyre tett szert a TOP 10-ben. Olyan lehelet-finoman rezget meg narrációs-diszkurzív elemeket komikus, ironikus módon, ami ahhoz hasonlít, mikor a Száz év magányban valamelyik szereplő agyonlövi magát, és a kifolyt vére végigmegy az utcán, befordul átmászik kerteken, bekúszik a küszöb alatt, és hírt hoz Ursulának a halottról. Nem látványos, nem fulladsz bele a színekbe, de bekapcsol egy játékba, és magas fokú gag. A képen látható fehér tegek nem tőle származnak.

 Mobstr-Street-Art-Hackney-Wick-London-1.jpg

Mobstr-Street-Art-Hackney-Wick-London-2.jpg

Mobstr-Street-Art-Hackney-Wick-London-3.jpg

Mobstr-Street-Art-Hackney-Wick-London-4.jpg

Mobstr-Street-Art-Hackney-Wick-London-5.jpg

4. Szófia – katonai művészeti intervenció

Az év egyik legjobb, leghírhedtebb, legpimaszabb street art művének készítőjéről/iről továbbra sem tudunk semmit. Korábban már írtam a bolgár belpolitikai visszhangokról. Néhány politikusnak kifejezetten tetszettek az átfestett szovjet katona-szobrok, az oroszok viszont nem találták túlságosan viccesnek. Egy napig láthattuk ilyennek, alatta a felirattal: „Haladni az idővel” kb., aztán letisztították a szobor együttest. Találó, humoros, ironikus művészeti intervencióról van szó. Úgy is fogalmazhatnék, hogy itt a katonák újabb intervenció részei lehettek. Június végén jártunk.

redarmy-sofia-streetart-08.jpg

3. Zokni – It  Socks to be Lonely - Azoknak a zokniknak az emlékére, akik elvesztették tesójukat

Angol nyelvű szóviccre épül.  Teljesen el voltam ragadtatva a New York-ban, pár helyen installált zokniktól. „Szóval felaggatott zoknik. Nem is az az egészben a durva, hogy mennyire antropomorf ez, hanem  ami mögötte van: mennyire univerzálisak is azok a dolgok, amikben gondolkodunk, ahogy élünk és vagyunk (egyedüllétként), hogy ha a zokni mint olyan párban létezik, akkor ugyanúgy létezik mint az ember, ugyanúgy “magányos”.”- írtam némiképp semmitmondóan július közepén az elárvult zoknikról. Egyébként a Bradford street-en került ki két ilyen darab, máig nem ismerjük az elkövetőt. Magyarul úgy hangozna, hogy "Zokni dolog a magány", csak a zokni itt jelentse azt is, hogy "szar/rossz" és azt is, amit fel szoktunk venni a szandál alá.

tumblr_loa44wOrM81qk0u87o1_500.jpg

2. ESCIF – Tükröm, tükröm…

Escif egyre jobban kezdi belopni magát a szívembe. Ez a mű, amelyet az erről szóló posztomban tökéletesnek aposztrofáltam, a Le 4eme Mur fesztiválon készült, Niort-ban. A fesztivál hívószava a „Csend”, és Escif is ennek szellemében készítette el munkásságának egyik legjobb darabjaként a Casser Le Bruit Avec Le Silence c. művet, azaz a Törd meg a hangzavart csenddel c. muralt. Remekbeszabott street art mű: használja a környezetét, mégpedig úgy, hogy ebben a használatban erősíti a jelentést. A víztükör kooperációja aládúcolja az egyébként gyenge lábakon álló üzenet direktségét, és tökéletes formája lesz a nézővel való kommunikációnak. Szóval az tetszik, hogy a mű bebizonyítja, hogy a csend meg tudja törni a hangzavart. Mégpedig azzal, hogy kikapcsolsz hirtelen, és áthangolod magad a tükörre, a közvetettre, szóval egy váltáson, egy switch-en kell túlesned. Október közepén lepett meg minket ezzel Escif.

escif niort france streetartnews.jpg

1. Slinkachu – Little people in the City

Az a helyzet, hogy amit Slinkachu kitalált 2006-ban, annyira jó, annyira egyedi, hogy minden alkalommal jó felfedezni. Emellett nem csak lekicsinyítésről van szó, apró emberekről, hanem a szituációik is olyanok, amelyek a lekicsinyítésben, az elméretezésben rejlő lehetőségeket maximálisan kibontakoztatják, komikusig, megmosolyogtatóig, groteszkig fokozzák. Ez a rágógumis darab tipikusan ilyen, ezek közül is a legjobb. A Kings Crossnál helyezte el Slinkachu, Londonban, május elején. Nálam ő mindig is ott lesz az all time TOP 10-ben. Az ötlet egyedisége, potencialitása és tökéletes meglátása, kivitelezése, érzelem-világa most a szimbolikus első helyre repítette nálam Slinkachut. Művei a street art esszenciái.

Sugar High 1a - blog.jpg

Sugar High 1 - blog.jpg

Sugar High 2 - blog.jpg

Ez tehát 2011 street artjának TOP 10-e. Mindezeket azért választottam, mert olyat láttam bennük, amit más műben nem, vagy mert nagyobb intenzitásúak mint más művek, vagy mert nem annyira sablonosak mint egy mezei street art mű, amivel már tele a padlás. De amúgy is, ezek a legjobbak. Szóval, viszlát 2011!!!

2 komment

süti beállítások módosítása