Robert Montgomery Londonban élő kortárs művész, műveiben a szavak és szövegek erejére épít, nagyszerű szóművészetét neon-installációival, köztereken elhelyezett verses szövegeivel bizonyította, hol buszmegállók hírdetőit, hol a nagy plakátokat használva fel. Tevékenysége - részben a szituacionizmus iránti vonzalmának köszönhetően is - kiterjed a street artra/public artra, a hijack (vagy ahogy ZEVS mondaná, visual kidnapping) illegalitására, annak ellenére, hogy established művészként a 2011-es Velencei Biennálén is jelen volt.
Alább a fekete háttéren fehér betűkkel, szabad verses stílusban írt szövegeinek fotóit és magyar fordítását olvashatjátok. Ha valami nem stimmel a fordítással, vagy máshogy értitek ti, szóljatok, mert a szövegekben nincs sűrű központozás, összefolyók, nehezen érthetők.
MEDITERRÁN VIRÁGOK EMLÉKE A NEW YORK-I UTCÁKON MINDEN REGGEL HELIKOPTEREK A VÍZTORNYOK FÖLÖTT SOHA SINCS CSEND CSAK MIKOR A FÉNY ELÉGGÉ ARANYLIK, HOGY AZ ÉPÜLETEK TÁJNAK TŰNJENEK/ MOSTANTÓL MINDEN REGGEL A DOLGOK, AMIKET SZERETSZ, KÖVETNI FOGNAK ÖRÖKKÉ
BECSUKOM A SZEMEM, ÉS AZOKRA A DOLGOKRA GONDOLOK, AMIKET NEM SZERETNÉK. ÉS ELKÉPZELEM SORBAN, PORSZÍVÓK, 3D-S TÉVÉK, ÚJ TELEFONOK ÉS KOCSIK ÉS KÉZITÁSKÁK, EGY GONDOS HÁZ A VÁROS SZÉLÉN. ARRA GONDOLOK, EZEK A DOLGOK MENNYIRE ELSZOMORÍTANÁNAK, ÉS AZTÁN HIRTELEN SZABAD VAGYOK. HA NEM AKAROD EZEKET, AKKOR SOHASEM VESZNEK BIRTOKUKBA. AZTÁN FÁRA GONDOLOK, ÉS A CSONTJAIMRA MINT FÁRA, VALAMI LASSÚRA, AMIT MÁR HOSSZÚ IDŐVEL EZELŐTT ITT HAGYTAK.
A REKLÁMOK LÁTVÁNYA HAMIS SZÉPSÉG KÉPÉT SZÖVI OLYAN KIFINOMULT ÉS MEGFOGHATATLAN MÓDON, HOGY BELÜL SÉRÜLSZ, ÉS MÉG CSAK AZT SEM FOGOD SOHA MEGTUDNI, HONNAN JÖN A FÁJDALOM, ÉS MINDEN KÉPEN MOSTANRA A HÍRES EMBEREK KEZDENEK ELVESZETTNEK ÉS MAGÁNYOSNAK TŰNNI
AZ ÁR MAJD FELSZABADÍTJA A SZELLEMEKET A HOLLYWOODI TEMETŐBŐL ÉS AZOK ELTŰNNEK, MINT A KÁMFOR, A SEMMIBE. MINDEN NEVET KITÖRÖLNEK A PLAKÁTOKRÓL, A SZÍNHÁZAKBÓL, A MÓLÓKRÓL, A MAGAZINOKRÓL, ÉS AZ EMLÉKMŰVEKRŐL. A HALHATATLANSÁG MÍTOSZAI SZERINT ÉLSZ, ÉS A MÍTOSZAID NINCSENEK BIZTONSÁGBAN.
A VÁROS ÚTJAI ÚJRA ZÖLDEK, PILLANATNYI NAPFÉNY A PARKON KERESZTÜL ÉS ÉN SÉTÁLTAM, EMLÉKEZTEM, ZÁSZLÓK FELHÚZVA, A KIRÁLYSÁGOKAT MINT TISZAVIRÁGOKAT PARAZITA HORDÁK ÉS KURTIZÁN SÖPREDÉK KÖVETI GONDOLATAID MEGHATÁROZOTT NAGYSÁGRÓL ÉS HOGY MENNYIRE KÜLÖNBÖZTEK MINDIG IS AZ ENYÉIMTŐL, NAPSÜTÖTTE HAJAD AZ ARCODBA LÓGVA, ELPAZAROLT FIATALSÁG
